A problémás pornóhasználat a sóvárgással, szégyennel, depresszióval és magányossággal függ össze
A pornográfia ma az interneten keresztül szinte bárki számára elérhető, és sokan gond nélkül élnek vele. Egyeseknél azonban a használat nehezen kontrollálhatóvá válik, és megterheli a kapcsolatokat, a munkát vagy az érzelmi jóllétet. Egy friss, 111 mintát átfogó metaelemzés most áttekintette, milyen lelki jellemzők kísérik leggyakrabban ezt a mintázatot – és a kép árnyaltabb annál, mint ahogyan a köznyelv a „pornófüggőségről” beszél.
Mindjárt az elején fontos tisztázni egy félreértést: a problémás pornóhasználat nem önálló pszichiátriai diagnózis. Inkább egy gyűjtőfogalom, amely sokféle, önbevalláson alapuló nehézséget takar – például azt az élményt, hogy valaki nem tudja kontrollálni a használatát, folyamatosan a téma körül jár a figyelme, vagy jelentős szorongást, feszültséget él át miatta. A lényeg nem elsősorban az, hogy milyen gyakran néz valaki pornót, hanem hogy a használat kényszeressé válik-e, és okoz-e valódi szenvedést vagy működési nehézséget.
Sonay Sheikhi és munkatársai (Kharazmi Egyetem, Teherán) az Addictive Behaviors Reports folyóiratban megjelent munkájukban szisztematikusan áttekintették a korábbi kutatásokat, majd metaelemzéssel – vagyis a különböző vizsgálatok eredményeit összegző statisztikai eljárással – becsülték meg, mennyire erősek az egyes összefüggések. Több mint 38 000 találatból végül 97 tanulmány felelt meg a feltételeknek; ezek összesen 111 független mintát és 121 728 résztvevőt öleltek fel, 2012 és 2025 között. A résztvevők átlagéletkora nagyjából 27,5 év volt, és körülbelül 46%-uk nő.
A problémás pornóhasználattal legerősebben a sóvárgás (a pornónézés iránti erős vágy) és a szexuális szégyen járt együtt – mindkettő átlagosan 0,54-es korrelációval. (A korreláció −1 és 1 között mozog; a nullához közeli érték azt jelenti, hogy nincs összefüggés.) Mérsékeltebb, de így is érdemi kapcsolat mutatkozott a depresszióval (0,32), az érzelemszabályozási nehézséggel (0,29), a morális elutasítással – vagyis azzal a meggyőződéssel, hogy a pornó erkölcsileg helytelen (0,27) –, valamint a magányossággal (0,23). A leggyengébb, gyakorlatilag nulla közeli összefüggést a személyiség extraverzió-vonásánál és a családi környezet mutatóinál találták.
Egy fontos óvatosságra intő részlet: a sóvárgásra és a szégyenre vonatkozó, kiugróan magas becslések mindössze négy-öt vizsgálaton alapultak, miközben a többi jellemzőt 12–21 tanulmány támasztotta alá. Az eredmények emellett vizsgálatról vizsgálatra erősen szóródtak: a legtöbb jellemzőnél az a sáv, amelybe a jövőbeli kutatások eredményei várhatóan esnének, tág volt, és gyakran a nulla közeli értékeket is magában foglalta. A szerzők ezért hangsúlyozzák, hogy a közölt számok átlagos tendenciákat jelölnek, nem pedig minden csoportra egyformán érvényes hatásokat.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, számít-e, hogyan mérték a problémás használatot. A kontrollvesztésre fókuszáló („diszregulációs”) kérdőívek inkább az impulzivitással és a sóvárgással mutattak erősebb kapcsolatot, míg a lelki szenvedést mérő („distressz”) kérdőívek inkább a szégyennel és a morális elutasítással. A szerzők azonban óvatosan fogalmaznak: ezek inkább leíró mintázatok, a statisztikai próbák alig találtak megbízható különbséget a kétféle mérés között.
Fontos látni a korlátokat is: az elemzett vizsgálatok túlnyomórészt keresztmetszetiek voltak, vagyis egyetlen időpontban mértek mindent – így nem mondanak semmit az ok-okozatról, sem arról, mi volt előbb. A legtöbb kutatás ráadásul mind a pornóhasználatot, mind a lelki jellemzőket önbevallással mérte, ami felnagyíthatta egyes összefüggések erejét. A gyakorlat szempontjából mégis van egy hasznos tanulság: a problémás pornóhasználat ritkán „magában álló szokás”. Sokkal gyakrabban kapcsolódik össze a sóvárgással, a szégyennel, a lehangoltsággal, a magányossággal és azzal, hogy valaki a kellemetlen érzéseivel nehezen boldogul. Épp ezért a megbélyegzés és a szégyen önmagában nem segít – a terápiás munkában érdemes azt a lelki hátteret megérteni és oldani, amely a használatot fenntartja.
Forrás: Sheikhi, S., Mohammadkhani, S., & Akbari, M. – „Psychological correlates of problematic pornography use: A systematic review and meta-analysis of measurement and conceptualization differences”, Addictive Behaviors Reports, a PsyPost összefoglalója alapján.